Ó, Szeplőtelen Mária, ismét összegyűlünk körülötted. Minél inkább előrehaladunk életünkben, annál jobban növekszik hálánk Isten iránt, amiért téged adott Anyánknak, nekünk, bűnösöknek, Téged, aki a Szeplőtelen vagy. Minden emberi lény között, te vagy az egyetlen, aki mentes a bűntől, mert Anyja vagy Jézusnak, Isten Bárányának, aki elveszi a világ bűneit. De ezt az egyedülálló kiváltságodat mindnyájunk számára, gyermekeid számára kaptad. Valóban, rád tekintve mi Krisztus győzelmét látjuk, Isten szeretetének győzelmét a rossz felett: ahol elhatalmasodott a bűn, vagyis az emberi szívben, ott túláradt a kegyelem, Jézus Vérének szelíd hatalma által.

Te, Anya, emlékeztetsz minket, hogy igen, mi bűnösök vagyunk, de nem vagyunk többé a bűn rabszolgái! A te Fiad áldozatával megtörte a gonosz uralmát, legyőzte a világot. Ezt hirdeti minden nemzedéknek a te szíved, amely világos, mint az égbolt, amelyen a szél eloszlatott minden felhőt. És így te emlékeztetsz minket arra, hogy nem ugyanazt jelenti bűnösnek vagy korruptnak lenni: ez nagyon különböző. Egy dolog elesni, de azután, bűneinket megbánva és meggyónva felállni Isten irgalmasságának a segítségével. Más dolog a rosszal való álszent együttélés, a szív romlottsága, amely kívülről feddhetetlennek mutatkozik, de belül tele van rossz szándékokkal és szánalmas önzésekkel.

A te makulátlan tisztaságod őszinteségre, átláthatóságra, egyszerűségre hív minket. Milyen nagy szükségünk van rá, hogy megszabaduljunk a szív romlottságától, ami a legsúlyosabb veszély! Ez lehetetlennek tűnik számunkra, olyannyira hozzá vagyunk szokva, pedig kéznyújtásnyira van tőlünk. Elég, ha felemeljük tekintetünket anyai mosolyodra, érintetlen szépségedre, hogy ismét érezzük, hogy nem a rosszra születtünk, hanem a jóra, a szeretetre, Istenért!

Ezért, ó Szűz Mária, ma mindenkit oltalmadba ajánlok, akiket ebben a városban és az egész világon a bűn miatt nyomaszt a bizalmatlanság, a csüggedés; mindazokat, akik azt gondolják, hogy számukra nincs többé remény, hogy túl sok és túl nagy a bűnük, és Istennek biztosan nincs ideje, hogy velük vesződjék. Rád bízom őket, mert te nem csak Anya vagy és mint ilyen, soha nem szűnsz meg szeretni gyermekeidet, hanem Szeplőtelen is vagy, kegyelemmel teljes, és a legsűrűbb sötétségben is fel tudod ragyogtatni a feltámadt Krisztus fényének egy sugarát.

Ő és csakis Ő töri meg a gonosz láncait, szabadít meg a legmegátalkodottabb függőségektől, oldja fel a legbűnösebb kapcsolatokat, meglágyítja a legkeményebb szíveket. És ha ez végbemegy a személyekben, mennyire megváltozik a város arculata! A kis gesztusokban és a nagy döntésekben, a bűnös körök apránként erényesekké válnak, az élet minősége megjavul, és a társadalmi légkör belélegezhetőbb lesz.

Köszönjük neked Szeplőtelen Anya, hogy emlékeztetsz bennünket, hogy Jézus Krisztus szeretete révén már nem vagyunk többé a bűn rabszolgái, hanem szabadok vagyunk, szabadok, hogy szeressünk, hogy szeressük egymást, hogy testvérként segítsünk egymásnak, bár különbözőek vagyunk.

Köszönjük, hogy ragyogó ártatlanságoddal bátorítasz bennünket, hogy ne a jót szégyelljük, hanem a rosszat; segítesz nekünk, hogy távol tartsuk magunktól a gonoszt, aki csalással magához vonz bennünket, benne a halál örvényei áradnak; te az édes emlékezetet adod nekünk, hogy Isten gyermekei vagyunk, aki a végtelen jóság Atyja, élet, szépség és szeretet örökös forrása, Ámen.

Elmélkedést segítő kérdések:

  • Szemléljük Szűz Máriát és tanuljunk meg tőle Isten Szavára igent mondani!
  • Olvasom-e minden nap a Szentírást?
  • Megnyitom-e Isten Igéje előtt a szívemet Szűz Máriához hasonlóan?
  • Az Ige Édesanyját követve rábízom-e magamat Isten Szavára?

Forrás: VaticanNews

napi evangeliumok

mariagyudi kegyhely

Szent Vér Báta

zsolozsma